bár mindig lehetne egy ilyen vasárnapdélutánom. elkezdtük nézni a batmant.. már amikor megláttam hogy feliratos, elkapott egy érzés hogy 'mármostunom' x] egy idő után elfárad a szemem a nagy kapkodásba, hogy olvassak is, meg nézzem is közbe a képet. mindegy 2órán át bírtam, aztán elkezdtem szenvedni meg nyígni. szerencsére sikeresen. olyan jó volt csak nyígni, bújni, nyüszögni egy kicsit. meg az a hülye nevetééés [L] "te bo-bo-bo-boldoggá teszel engem" :D höhöhö. tetszett hogy megint hülyéskedtünk végre, nevettünk meg piszkáltuk a másikat.
Utolsó kommentek