'voltaképp idegen vagyok magam számára is, a fejem mindig önállósítja magát, megy mindig a maga feje után, meg sem kérdez, hogy helyes-e, amit épp tesz, így hát mindig néhány méterre állok magamtól, és onnan nézem, mit csinálok, mit mondok és mit érzek, rendszerint olyanokat, amilyeneket egyáltalán nem akarok érezni, mondani, vagy megtenni, mégsem tudom abbahagyni; hogyan is rejtőzhetnék el az elől, aki soha nem távozik mellőlem..'
Utolsó kommentek