csak fekszenek egymás karjaiban a napokat nem számolva már, minden olyan csendes, csak a szívverésük hallatszik..meg ez a hangtalan szuszogás.
terveket szőnek magukban, hatalmas terveket, miként marad e kettő egy örökre már.
ne törd meg a csendet, a csendjüket, hisz belefeledkeztek egymásba..
majd nevetnek, szaladnak, fény csurog a falakról.. csak egymásban van menedék.
ez.. az! ♥
érinthetetlen.
2010.07.02. 23:56 :: csillaglány
ne nyúlj hozzá, érinthetetlen, mint minden más ebben a történetben.
Szólj hozzá!
Címkék: szerelem
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://dooriii.blog.hu/api/trackback/id/tr232126274
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek