Szerelmet akartam, mert a szomjúság kiszárított

 Próbáltam számolni, hányszor hagyta el ajkamat az a szó, hogy szeretlek
De könny maradt a dal alatt

 Hogy én mit szeretek? A szádat és a szemedet
A csókodat, a bőrödet, az illatod, a kezedet
Az egész lényedet meg azt mikor úgy bújtál
Hogy kirázott a hideg, így a szívem most is úgy fáj

 Mert beléd szerettem, és így ez lett a bűnöm...

 Álmodom rólad, könnyek csöppenek a lapra
Miattad sírok, ezért vagy minden dalban

 Ya, én úgy nézek a szemedbe, hogy a lábam beleremeg
Mondd miért kell úgy lennie, hogy aki nem szeret veled lehet?

 Mai napig nem fogom fel, hogy a helyes utam melyik
Nem tudom elfogadni, ha nem szeretsz rosszul esik

De azt mondtad te is érzed, ugyanazt a dolgot
Hogy te is vonzódsz hozzám, hogy te sem vagy boldog
Hogy te is sírtál miattam és hiányzok még sokszor
Te is furcsának találod, hogy amikor más csókol
A szíved majd kiugrik pedig épp rám gondol..

ezek emlékek..