Nem tudom mi ez, de nem szeretem ezt az érzést. Furán érzem magam. Kicsit üresnek azt hiszem.. Olyan mintha nem jelentenék senkinek semmitsem..Bár ez hülyeség.. Biztos nem így van. Boldog voltam.. az érzés h szeretnek... felhőtlen. Nem akarom elveszíteni..Talán nem érzi h fontos nekem. De bele se merek gondolni.. olyan dolgokat szeretek benne amiket lehet mások észre se vesznek. vagy kitudja. Imádom azt amikor nevet.. a hangját..azt ahogy rám néz, ahogy puszit nyom az arcomra.. azt a kis perverzségetm azt amilyen lusta..és szeretem azt a remegő érzést a gyomromban mikor meglátom.Szerintem ennyi elég is volt, mert ha ezeket a dolgokat egy kis hülyeség miatt már nem fogom tudni szeretni benne akkor üres lesz minden. Nagy szavak tudom. Mert talán nagy érzések is... Ma J. megkérdezte mért nem vagyok boldog? Úgy tette fel a kérdést mint egy aranyos 10éves aki csak annyit lát egy nagylányból h folynak a könnyei..Valójában nem tudtam értelmes választ adni. Kicsit láttam is rajta h nem érti pedig próbálja.. aranyos volt. Nem tudom mit csináljak.. kérlek segíts..
Utolsó kommentek