missnine ♥

elindultam hajatmosni. és hajmosás közben eszembejutott, hogy vajon miért is szerettelek téged. 
nem érkezett válasz.. pedig nagyon gondolkodtam rajta. 
hiszen.. nekünk nem volt sok közös emlékünk.. 
nem keltünk fel reggel úgy, hogy reggelivel indult volna a napunk. 
nem voltunk együtt sehol.
nem csináltunk semmi olyat együtt, mint a szerelmesek. 
nem becézgettük egymást.
nem írtunk egymásnak folyamatosan.
nem tetszettek egymás zenéi. 
sőt nem tetszett egyikünknek sem az, ami a másiknak. 
nem terveztünk közös jövőt. 
egyszerűen semmi olyat nem csináltunk mint egy pár.

akkor miért szerettelek? vagy te miért szerettél?!

nem volt másunk csak a hajnalaink.

mi köthetett össze..a rövid idő? igaz..kiélveztük azt a keveset, amit kaptunk az élettől..egymásnak.szerettem azt az időt. talán épp ezért volt olyan amilyen nekem..mert nem vártam. váratlan volt, olyan kis csodaszerű. és semmi más dolgom nem volt, csak belebújni a pillanatba. ott lenni, belefeledkezni, elveszni benne. amikor még csak félve néztél rám, mindig zavarban voltál..jó volt csak napról napra élni.. hol veled, hol nélküled. sokszor lezongoráztam már, kutattam magamban, mi lehet amire mindeddig gondoltam..nemtudom. ez amolyan rajongó szerelem volt.

múltkor valahogy megnyugodtam. én sosem leszek neked olyan, mint te nekem.
te elfelejtetted, én nem. mindig itt lesz a szívemben, mélyen. mindig emlékezni fogok.

de úgy érzem eljött az idő. 

igaz?