olyan jó lenne most csak úgy nézni ki a fejemből. megnyugodni picit. egyre több a veszekedés, a vita, a befordulás.. nembírom. most is majd szétmegy a fejem. állandóan ez jár az eszembe. nem lehet úgy eltölteni egy napot hogy valamelyikünk ne fordulna be valamiért. általában kis szar dolgok miatt.
annyira zavar :'( olyan jó lenne, ha nemkéne semmire sem figyelnem csak néhány napig. ha felhív nyugodtan kedvesen beleszól és csak annyit mondana.. "hogyvagySzivi?úgyhiányzol, gyere találkozzunk".. nyugodtan letenném a telefont, elkészülnék, díszbe öltöztetném a szívem és várnám a találkozást. aztán csak úgy kéz a kézben élvezzük azt hogy boldogok vagyunk, együtt vagyunk, halljuk egymás lélegzetét, szavait, látjuk egymást, érezzük egymást. ha csendben is, szavak nélkül, de együtt vagyunk. és ez jó. nemkéne semmiért sem aggódni, hogy éppen mit csinálok rosszul, éppen nem úgy mosolyogtam ahogy kellene, nem úgy értem hozzá ahogy kellene, nem azt mondtam ki amit hallani akar. csak úgy szimplán érezni egymást. nyugodtan. viták nélkül.
kéne egy kis megnyugvás nemigaz?
kéérlek.
Utolsó kommentek