rég nemírtam.. pedig lenne mit.
megfigyeltem hogy mostanában nemirtam lelkidolgokról.. nem irtam a fájdalmakról, sem a nagy bölcsességekről amik csak ugy jönnek belőlem.. semmit.
csak néhány napot amikor igazán jóléreztem magam.
hát most összefoglalom egy picit.
pesten voltunk szerelmemmel. vásárolgattunk ami igazán jóvolt.
csak voltak kis akadályok. pédául ha nem futunk ugy mint akit kergetnek
a vonat után ugy hogy leszakad a lábunk akkor jo lett volna. hisz a vonat
valami istenháta mögött megállt teljes 1órára. és ez egy city volt.
nem előzött ki minket a gyors. áááugyan. viszont tetszett a fülkében
vetkőzés és ruhapróba(: imádlakszerelmem. (L)
majd még aznap Rocky. Hármasba. Zsyna Osi én.
egész jóvolt az eleje.. a vége kicsit idegbaj.. dehát majd lesz jobbis.
ez az elmúlt 3nap(L). nagyon jóvolt csak itthon feküdni és lustulni.
nézni a filmet. avagy nemnézni. csakbambulni. ölelni. minden.
ez most minden. betegség. komoly nyavalya(:
" most belegondoltam a mindenbe. - és belegondolva milyen a minden? - olyanjo még sosevolt(: "
viszont hiányzik is amit nemérzek lezártnak. csak kicsit ugyérzem ő hamarabb zárt le engem mint én őt. vajon miért? hogy ne fájjon?
de hisz.. ez mindenkinek fáj. fáj a búcsúzás valamitől amit nagyon szerettünk.
szerettük a pillanatot amit megragadtunk. el el kaptuk néha, és belebújtunk.
és ott jóvolt. biztonságos. majd kezdtük érezni azt ami már nem biztonságos.
makacsul vártuk a másikat, vártuk azokat a pillanatokat. de nem ragadtuk meg.
ne hidd azt h nem hiányzol. nemtudsz kizárni. mert belefogok bujni a pillanatba.
Utolsó kommentek